Az alábbi kis összefoglalóval szeretnénk segíteni a száraztápokban felhasznált különböző (mikró, makró) elemek, vitaminok táplálásban betöltött szerepét megvilágítani.

Néhány gondolat a vitaminokról

A vitaminok olyan fontos biológiai hatású természetes szénvegyületek (szerves molekulák), melyeket az szervezet nem képes előállítani, azonban ezen anyagok kis mennyiségére a szervezetnek állandóan szüksége van a sejtállomány fenntartása vagy gyarapodása, valamint a szervek működésének biztosítása és a normális anyagcsere folytatása érdekében. A vitaminok tehát esszenciális (= létfontosságú) anyagok, melyek megfelelő mennyiségben a táplálkozás során kerülnek a szervezetbe. A különböző fajok esetében más-más anyagok nevezhetők vitaminoknak. Például a C-vitamint az emlősök többsége képes előállítani (kutya), de például az ember, a majom, a tengerimalac, a denevér és a csontos halak szervezete nem.

A macskáknak például, az emberhez hasonlóan szüksége van A-vitaminra, azonban az emberi szervezettel ellentétben a macska szervezte nem képes az A-provitamint (b-karotin) A-vitaminná alakítani.

Azokat a vitamin-elő anyagokat, melyek eredeti formájukban hatástalanok, azonban a szervezetbe kerülve hatékony vitamin-molekulákká alakulnak, provitaminoknak nevezzük.

Fontos továbbá azt is megemlíteni, hogy a vitaminok egy részét a bélbaktériumok is szintetizálják, így ezeket a szervezet belülről megkapja, ezáltal viszont a teljes szükségletnek csak egy részét kell a táplálékkal bejuttatni. Ez alól jelentenek kivételt azok az esetek melyek a bélbaktériumok pusztulását okozzák, ilyen lehet egy antibiotikumos kezelés.

A szervezet aktuális vitaminszükségletét számos tényező befolyásolja (kor, nem, vemhesség, laktációs időszak (szoptatás), tartási körülmények, környezet, fizikai és szellemi megterhelés, valamint a stressz.

Oldhatóság szerint megkülönböztetünk:

Zsírban oldódó vitaminokat. lásd. D.E.K.A. (ebben a sorrendben könnyen megjegyezhető)

D vitamin=kalciperol Ca hordozó, valamint elősegíti annak hasznosulását, bélből való felszívódását, így hozzájárul a csontképződéshez. Főleg a májban és vesében tárolódik.

E vitamin=tokoferol antioxidáns hatású, segíti az ivari szervek optimális működését, megvédi a tápot az avasodási folyamatoktól. Reprodukcióra pozitív hatást fejt ki az ondósejtek vitalizálásán keresztül.

K vitamin=fillokinon a bélflórában természetes körülmények között jelen van. A K-vitamin segít a fehérjék összetapadásában, ami szükséges a véralvadási folyamatokhoz. A K-vitamin nélkül a sejtek nem képesek megfelelően növekedni, valamint nélkülözhetetlen a fehérjék beépüléséhez. A K-vitamin ezen kívül segít az idegsejtek egészségének megőrzésében.

A vitamin=Retinol látás támogató vitamin.

Karotionidok az A vitamin elő vitaminjai természetes szabadgyök fogók. Jó tudni, hogy előnyös tulajdonságai mellett az arra hajlamos (fehér, világos színű) kisállatok bundájának sárgább árnyalatot kölcsönözhet.

A fent felsorolt vitaminok vizelet útján nem távoznak a szervezetből, így az állat testében hosszabb ideig képes raktározódni!

Ez alól kivétel a kis mértékben, vízben is oldódó K-vitamint a szervezet csak minimális mennyiségben képes tárolni.

Vízben oldódó vitaminok: B1, B2, B3, B4, B5, B6, B12, C, H, (K)

B1vitamin=Tiamin, aneurin az ideg izom működésért felel. Övsömör tüneteinek enyhítésére alkalmas. Kívánt mennyiségét a tápokhoz adagolt halliszt biztosítja.

B2-vitamin =riboflavi, laktoflavin enzimek fontos alkotó eleme így hatást gyakorol a sejtlégzésre, aminosavak és zsírsavak szintézisére, lebontására.

B2-vitamin (riboflavin, laktoflavin) fontos szerepet tölt be a sejtlégzésben, a biológiai oxidációban, valamint részt vesz az aminosavak és zsírsavak szintézisében, lebontásában.

Nikotinsav a szénhidrátok zsírok és fehérjék anyagforgalmában jelentős szerepet játszik. A niacin nélkülözhetetlen a fiatal állatok normális testtömeg gyarapodásához, az idegrendszer, a bőr és a szaruképletek, továbbá a petefészek és a here normális működéséhez. Hiányára kutyáknál az un. black tongue nyelv elszíneződés figyelmeztet.
B5 =Pantoténsav Kiegészítése különösen a zsírokban gazdag tápok etetésekor, antibiotikumok tartós adagolása és hideg környezetben élő állatok esetében lehet indokolt.

B12=Kobalamin a vastagbélben természetes úton is termelődhet, amennyiben van jelen elegendő kobalt. Élettani hatásai közül a legfontosabb – a vér és a hámképzésben, a szénhidrátok és a zsírok anyagcseréjében az idegrostok működésében és a kollagén képzésben- kifejtett hatása.

C-vitamin=aszkorbinsav segíti a méregtelenítési folyamatokat, továbbá a tápokhoz adagolva meggátolja azok időelőtti romlását. Részt vesz a szervezet általános védekezési mechanizmusában.

A fent felsorolt vitaminok vizelet útján távoznak a szervezetből így a szervezetben hosszabb ideig nem képesek raktározódni, rendszeres pótlásukról gondoskodni szükséges.

Ez alól kivétel jelenthet a B12-vitamin, amely a májban hosszú ideig (akár 1–2 évre elegendően) raktározódhat.

Fehérjék

A táp legfontosabb alkotó elemei, mivel az állati test minden sejtjének nélkülözhetetlen eleme. Fehérjét az állat csak fehérjéből képes felépíteni. Ideális mennyiségének kiválasztása fontos szempont mivel szegényes mennyisége hátráltatja a fejlődést, de túladagolása káros anyagcsere melléktermékeket produkálhat a szervezetben, ami megterheli az állat szervezetét.

Aminosavak: a fehérje molekulák építőkövei a fehérje értékesíthetősége elsősorban a fehérjemolekulát felépítő aminosavaktól függ. Az aminosavak több mint fele esszenciális, másként megfogalmazva az állat nem képes csak a bevitt eledelből fedezni a szükséges mennyiséget.

A száraztápokban megtalálható olajok segítik, a könnyebb emészthetőséget javítják a táp konzisztenciáját. Azonban a magas telítetlen zsírsav jelenlét a könnyebb emészthetőség mellett könnyebb avasodási folyamatokhoz is hozzájárulhat, mely káros jelenséget a hozzáadott E vitamin segít kiküszöbölni.

Zsírok

A zsírtartalom aránya a tápláló érték másik legfontosabb paramétere, mivel energia tartalma jelentős. Bevitt energia tartalom nélkül pedig nem működik a fehérje átalakítás. A telítetlen zsírsavak nem csak maguk szívódnak fel könnyebben, de jelenlétük segíti a telített zsírsavak felszívódását is így segítve az emészthetőséget. Továbbá a zsírok segítik a csontképződést és a zsírban oldódó vitaminok felszívódását. A túl sok zsírtartalom azonban emésztési zavart, hasmenést okozhat. Hiány tünetei: bőrelváltozások, növekedési, szaporodási zavarok jelentkezhetnek. Esszenciálisnak azokat a zsírsavakat nevezzük, melyeket az állatok maguk nem tudnak előállítani. Példa erre a linolsav melyet az olajos magvak tartalmaznak.

Foszfatidok:  Nitrogén tartalmú vegyület csoportok melyek az Izom és idegsejt membránjainak alkotó részei.

Ásványi anyagok

Kalcium (Ca) és Foszfor (P) szükséges a véralvadási folyamatokhoz, a szívizomzat működéséhez, továbbá több enzimműködés aktivátora. Ca és P aránya jelentős hatást gyakorolnak egymásra, a többlet Ca jelenléte csökkentheti P felszívódását. Az optimális Ca / P ellátottság függ a mennyiségtől a két makró elem egymáshoz viszonyított arányától és a D vitamin jelenlététől. Az elégtelen Ca és P ellátás növekedési és csontképződési zavarokat okozhat a fiatal állatoknál.

Nátrium, kálium, Klór a szervezet belső állapotának biológiai állandóságát (homeosztázisát) biztosító élettani folyamatok összességéért felelnek. A CL, Na legfontosabb feladata az izotónia (sejtek belső folyadék tartalma) fenntartása.

Magnézium (Mg) Anyagforgalma szoros összefüggésben van a Ca és P jelenlétével. A szervezet Mg tartalmának megközelítőleg 70%-a csontokban található meg. Számos enzim aktivátora, hiánya izomgörcsöket okozhat. Az állati takarmányok megfelelő mennyiségben tartalmazzák, de felszívódását számos tényező károsan befolyásolhatja.

Mikróelemek

Vas:  jelentős szerepe van a szervezet oxigén szállítási folyamataiban tekintettel arra, hogy a hemoglobin és a mioglobin alkotó részé, továbbá a citokrom részeként aktiválja az oxigént a terminális lebontó folyamatokban.

Az állatok vas szükségletét növeli a vemhesség, illetve az esetleges vérzések.

Cink: Számos enzim alkotórészeként jelentős szerepet játszik a szénhidrát és fehérje anyagcserében. Hiánya esetenként szaporodásbiológiai zavarokat okozhat jellemzően hímivarú állatoknál.

Jód: A pajzsmirigy hormonok alkotórésze melyek részt vesznek az anyagcsere aktivitásának szabályozásában. Alacsony jódellátás hízáshoz vezethet.

Mangán: Természetes úton elsősorban a májban található. Fontos szerepe van a porcképződési folyamatokban. Hiánya esetén fejlődési, csontképződési, szaporodás biológiai zavarok jelentkezhetnek. A vas és kalcium antagonistája, melyek akadályozhatják a mangán felszívódását.

Kobalt: A B12 vitamin központi része, így fontos mikró elem.

Króm: Szerepe fontos a fehérje emésztésben, továbbá befolyásolja az inzulin működését is.

Fogalomi meghatározások:

Avasodás, káros, táp minőségét negatívan befolyásoló folyamat, mely felgyorsulhat magas hőmérséklet, fény és nehézfémsók jelenlétében. Az avas táp inaktíválhatja a májban tartalékolt A és E vitamint így okozva toxikus hatást. A folyamat elkerülhető a táp előírt hőmérsékleten történő tárolásával. Gondoskodjunk továbbá a táp nedvességtől, napfénytől, levegőtől való megóvásáról.

Hidrolízis Egy speciális eljárással (hidrolízissel) tovább bontják a fehérjerészecskéket, mondhatjuk úgy is, hogy „előemésztik” a fehérjét. Ez még gyorsabb felszívódást és hatékonyabb hasznosulást eredményez.

Makroelemen azt az ásványi anyagot értjük, amely szervezet számára naponta néhány száz milligramm vagy éppen néhány grammnyi mennyiségben szükséges. Ilyen elemek többek között a kalcium, a foszfor, a nátrium és a kálium. Mikroelemnek nevezzük azt az ásványi anyagot, amelyből naponta néhány milligrammra vagy még annál is kevesebbre van szüksége a szervezetnek. Ezek közül példaként emelhető ki a vas vagy a cink. Főleg enzimalkotók ppm 10-6. on (milliomod); ppb10-9.en (billiomod) mennyiségben; UI még ezeknél is nagyságrendileg kisebb egység. Általában olyan elemek mennyiségi egysége melyek igen kis mennyiségben szükségesek az élettani folyamatokhoz.

Nyomelemek azok a mikroelemek, amelyek valóban csak nyomokban fordulnak elő a szervezetben, nem is kell őket mindennap felvenni. Nagyon sokszor a mikroelem és a nyomelem fogalma összemosódik. A szelén vagy az alumínium leginkább ezek közé sorolható.

Gyors navigáció
×
×

Cart